2016. május 29., vasárnap

1. fejezet

Újra Itthon

Egy hosszú idő múlva végre vissza költözün Los Angeles-be és a régi bárátnőmel megbeszéltünk egy találkozót. És ez a találkozó egy kávézóban történik.
-Úristen Alice olyan rég láttalak.-sikoltja a barátnőm a háttam mögött.
-Emma én is nagyon örülök neked.-mondom én is vidáman.
-Olyan rég találkoztunk már és annyi mesélni valóm van.-mondta a barátnőm miközben rendeltem a két fagyit. Én csokisat kértem Emma pedig puncsot kért. Még nagyon sokáig beszélgetünk.
-Na jo nagyon Örülök hogy találkoztunk de nekem Mostmár mennem kell.-monta a barátnőm.
-Oké menny nyugottan én még maradok egy kicsit.
-Szia.
-Szia.
Mikor elment akkor rá egy nem sok időre már úgy éreztem hogy nekem is indulnom kellene.
De ettem mégegy fagyit és elindultam az ajtó felé valaki meglükött és a fagyim elszál én meg majdnem elestem de valaki megfogott. Nem tudtam hogy ki az mert a szemem csukva van de mikor megszólalt azt hittem a felegekben járok. Egy férfi hangtól mi megnem történik a nőkkel.
-Szia. Én nagyon sajnálom.-mondta szerényen az idegen majd kinyitottam a szemem.
A haja szőke és szabájtalanul a szemébe hullik, a szeme csodaszép mogyoró barna szinte ellehet veszni bennük.
-Sz..szi..szia.-dadogtam össze vissza. Majd felélított két labra.
-Héj nyugi a nevem Ross. Ross Lynch.
-Én a...a... a nevem....-hosszú gondolkodásomat a barátnőm szakította meg.
-Ő Alice.-mondta a barátnőm.
-Emma te meg mit keresek itt azt hittem hogy haza mentél.
-Úgy volt csak nálad maradt a mobilom, de ha vissza adnád már megyek is.-és kacsintott egyet.
-Tesék, am holnap megint találkozunk?-kérdeztem.
-Igen és az új barátod is hozhatod ha szeretnéd.-kacsintott és mutatott a szöszire.
-Te Sosem változol?
-Nem na szia Úmégegyszer.-majd megölelt és elszaladt.
-Van kedved megenni egy fagyit?-kérdezte a szökeség.
-Persze miért is ne.
-Azta mostmár nem dadoksz.
-Tudom.
-Na akkor jössz?
-Igen megyek.
-Milyet kérsz? Meghívlak.
-Csokisat és köszönöm.
-Nekem az a kedvencem.
-Tényleg? Nekem is.
-Akkor van valami közös.-nevetett fel. Olyan édes azt hisszem beleszerettem.-Mondanom kell valamit mert ha magamban tartom akkor nemtudom hogy majd hogyan mondjam el. Még azt sem tudom hogy ezt hogy mondjam el ezért inkább cselekedek.-mikor befejezte megcsókolt. A csókja olyan édes volt mint méz nem lehet mással összekeverni. Miközben csókolt azt kívántam hogy sose érjen véget ez a pillanat. Miután elváltak ajkaink egymás szemébe néztünk és folytata a monológját.-Mert én beléd szerettem és azt hiszem hogy ezt nevezik szerelemnek.-Mindezt elmonta úgy hogy a szemembe nézett. Ez valami hietettlen.
-És most mi legyen ?
-Alice leszel a barátnőm?
-Igen. Igen leszek.
A nyakába ugrottam és szorosan magamhoz ölleltem.
-Szeretném ha megismernéd a családomat.-mondta nagyon boldogan.
-Rendben de valamit el kell hogy mondjak.
-Mit?-néz rám felvont szemöldökkel.
-Nem tudom hogy meddig tudok maradni a városban mert egyedül jöttem vissza mert....-nem tudtam folytatni mert elsírtam magam.
-Shht! Semmi baj miért egyedül és a szüleid??
-Ők...ők meghaltak még nagyon régen egy autóbelesetben. És nemsoká vissza kell mennem Magyarországra a nagyszüleimhez hogyha nem találok egy helyet ahol lakhatok és mivel nem táláltam ezért most megveszem a repülőjegyet. Nem is értem miért mondtam igen a kérdésedre.
-Ne Menj el mert én tudok neked ajánlani egy helyet ahol lakhatsz.
-Tényleg és hol?
- Gyere el hozzánk lakni.
-Nem is tudom hogy ez egyáltalán jó öttlet lenne nem akkarok tolakodó lenni.
-Nem vagy az na Gyere kocsival jöttem.
-Neked van  kocsid?
-Igen van Gyere már!!-sürget.
-Jojó megyek már.

(Háznál)

-Úristen ez csoda szép. Te laksz?
-Igen tetszik?
-Nagyon is.
-Akkor jo na Gyere bemutatlak a szüleimnek.
-majd elkiabalta hogy "Megjöttem"-et és egy lány szalad le a lépcsőn. A haja olyan színű volt mint Ross-é.
-Szia Rydel vagyok de szólíts Delly-nek.
-Én Alice vagyok nagyon Örülök a találkozásnak.
-Úgyszintén.
-Delly Mondanom kell valamit.-mondta Ross a tesójának. Majd megáltak tőllem egy pár méterre. Valamit beszéltek aztán Delly elkezdet sikoltozni.
-Úristen, úristen ez olyan szuper és anyuék már tudják?-érdeklődött a szöke hajú lány.-Gyere megmutattom a szobákat míg Ross a szüleinkel beszélget.-és már rángatott is fel.-Ez az én szobám.-és már nyitotta is ki az ajtót.-Na mit szólsz?-kérdezi tőllem ragyogó szemmekel.
-Húúúú ez..ez nagyon pink.-nem tudtam más kinyögni.

Vajon megengedik a Lynch szülők hogy a lány ott lakjon? És a kapcsolatuk Ross-sal fogja befolyásolni valami? Vajon Ross megmondja a lánynak hogy híresek? És mit fog rá Alice reagálni? Rengeteg a megválaszolatlan kérdés de a következő részból minden kifog derülni!! Addig is jóó olvasást!! ;) ;D














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése